MasszaFilm

AHA

Na jó....

Megint elegem van.... De rájöttem fáradt is vagyok. Ezúttal nem leszek túl vehemens.

Vacsi mozgókép előtt, erre mit látok? Na mit? Presszó bammeg. Egyzsercsak van, aztán egyszercsak vége. Ami még semmi ahhoz képest ami az eleje és a vége közt van.

Kéremszépen... Attól hogy valami teledráma, miért kell unalmas száraz beszélő fejeknek kell lennie? HSC-s operatőr, mégis jelentéktelen képek. Nem hinném hogy a rendező vasmarka következtében mint koncepció jelenik meg a száraz érzés képben, hangban egyaránt... Már-már sértés színészeinkre nézve hogy ilyesmiben játszatszák/mutatják meg őket...

Még egy ilyen semmitmondó teleregény is sok pénzbe kerül... Költsék másra, vagy elment már a lé az arculatra? Ha igen, annak örülök, mert az zseniálisan igényes.

És természetesen megint késő van...... Miért nincs fogorvos az éjjel-nappaliban? Egyesek most biztos arra gondolnak hogy az első utba eső diszkont diszkó éjjeli őrsége kézségesen segítene.... Na nem.... Inkább.... Áhh, az se jó.... Megvan! Marad a cérnás kilincses trükk...

Ouu.... Faj a fogam....

Ha valaha a büdös életben megláttok a tv-ben mint pl hiradóst, riportert, műsorvezetőt vagy ilyesmi, ne lepődjetek meg, azért leszek ott hogy én is jól elutazzak mindenféle hungarikum sztárocskával, holmi gagyi interjút/riportot csinálni hetente, valami veszett szép helyen, a cég kontójára.

Aztán majd vizicsúszdázunk, drága étterembe bohóckodva elköltünk egy vacsorát, más túristák, és helybéliek előtt égetjük le magunkat, és a nap végén majd csinálnak sok-sok giccses naplementés fényképet a kristálytiszta óceán partján amit majd lelkesen pakolok az iwiwre. És abban a pillanatban bizonyossá válik, hogy én leszek a valami énekes, színész, mentalista, humorista, híradós, sztárfodrász, visszavonult/aktív táncos, divatmogul, divatttervező, stylist, modell, vagy olyan valaki aki egy multiceleb testvére, húga, bátja, nővére, apja, rokona, párja, férje, szeretője, legjobb barátja, jó barátja, barátja, ismerőse, szomszédja, sarki fűszerese, akivel ezek a gyökér, semmitmondó, néphergelő, társadalmi rétegek közt feszülő szakadékba kiálltó és annak feneketlen visszhangját habzó szájjal élvező- hupsz itt talán egy kicsit elragadtattam magam- tingli-tangli riportműsorok készülnek...

Huhh... na most már jobb....

Huhh... Lehet hogy idővel, újra üres lesz a filozófia kategória.... Csak el ne olvassam mégegyszer ezt a gondolatmenetet. Mindíg felhúzom magam, amikor filozófusoktól olvasok. Túlcsordul bennem az indulat, és elönt az az érzés, hogy meg kell hogy cáfoljam ezt az ipsét. Olyankor jól leírom amit generált bennem az elvetemült gondolkodó, de utána rájövök, amit leírtam legalább olyan értelmetlen, mint ami inspirált arra, hogy szembeszálljak vele... És ilyenkor, igazi bölcs módjára felülkerekedem rajta, és hagyom az egészet a fenébe.... Ahogy most is.

Sosem szerettem a filozófiát igazán... Tanulmnyaim során mindíg kiderült hogy: Megállapíthajuk, hogy nem állapíthatjuk meg. Ez így értelmetlen, mint a részeg zen szerzetes bölcsességei józanul elmagyarázva.

Véleményem szerint, az ember talált - nevezzük valaminek- valamit. Ezt a valamit le akarja írni a már megszokott módon, például szavakkal. Persze a valami olyasmi, ami önmagát, és a leíró/értelmező eszközt is megkérdőjelezi, így ez a kifejezési eszkösz alkalmatlan a leírásra.  Tehát az egész értelmetlen, és hagyjanak békén.

És különben is. Ne kelljen már holnap ilyesmikből vizsgáznom, mert becsavarodom, és ilyeneket fogok irogatni. Azt ti sem akarhatjátok. 

Megint késő van...

No, kérem szépen, ahogy ígértem, egy kis összefoglaló. De mivel semmilyen rendszert fenntartani nem tudok habitusomnál- ez tök jó indok bármire- fogva, kissé szanaszét összefoglalok.

 

    Hol is kezdjem.... Az alapokat mát bizonyára tudjátok. Ha nem is, sebaj, azt kell tenni mint minden alapkővel; át kell lépni feleltte(ez akár bölcs is lehetne ah nem lenne értelmetlen).  Azt márközöltük hogy (lásd archívumot), és még azt (ez is archívban van), no, meg azt hogy (nem szivatás, a régi dolgok ott vannak). Onnantól kezdve nagyjából annyi hogy jártunk filmmünkkel Brno-ban, és.... Azt hiszem....Brno-ban. Méghozzá kétszer egymás után, három filmmel:-D Bíztató, remélem a csehek idén is meghívnak egy jó finom cseh sörre minket. Ez akár hagyomány is lehetne. Pár év után már, csak odnyomnak egy díjat:-D Megköszönnénk szépen.

    Az egyik a Segíthetek? című minikrimi, aza feketehumoros fajta. Neten ne keressétek, annyira sötétek lettek a felvételek, hogy a képet a hang fölé már csak elképzelni lehet. Ez továbbra is a csehek zsenialitását tükrözi, hiszen a filmek előválagotásakor ők megláttak benne valamit. Azért valljuk be, nézzünk mélyen magunkba, és gondolozzunk el azon, hogy lámpa nélkül elég nehéz világítani. A sztori jó.

    A másik mesterdarab (nagy a szám, ezeket én rendeztem) egy műfajilag social-fictionre keresztelt postutopikus, minimaldíszletes rövidfilm, az Upgrade. Na ez már abszolúte megtekinthető. A YouTube-on (alul linkelve). Igen ott.... Ne nézz bután... Hol legyen??? Honlapon?... Azt hiszem tudjátok erről a véleményem...(mármint a honlapunk és a köztem lévő viszonyról)... Argh....    Egyébként a film tele finom, apro, digidolgokkal.

 

    A harmadik csoda, a Hegyi Konrád kolléga által rendezett kis ékszerünk a Világvége, ahol sok optikai trükkel sikerült díszletet létrehozni... Amikor megnézitek(szintén a YouTube-on) kommenteljetek ide, vagy oda, hogy szerintetek, mi nem volt úgy ahogy látszott... A szerencsés 3 legtöbbet eltalált, kap egy dedikált masszafilmes DVD-t(rajta a mi filmjeinkkel, bocs), és egy dobozos sört(hogy legyen tétje a feladatnak:-)

 

Egyszerű! Csak keressétek mindíg a MASSZAFILM tag-et.:-D

 

Sok sikert a játékhoz mindenkinek(olvassa ezt a blogot egyáltalán valaki???*)

 

 

 

 

*nem mintha nem volnék el így is... de azért mégis... 

Elgondolkodtam egy kicsit. Méghozzá a statisztikai adatokon. Összesen eddig kb 16 000-en tévedtek erre, és optimistán tételezzük fel, hogy ők nem mind eltévedtek. Mindezt azt hiszem ide s tova 2005 óta, mintegy 3 éve. Ami annyit jelent hogy évente , kb 5300an néztek minket, ami havonta 441, hetente 14, napi 2 olvasó. Így ezúzon kérjük elnézését és bocsánatát azon 2 lelkes állandó és egyetlen rajongóknak akik naponta tekintettek reánk. Nem írtunk sokat. Bocsi.

Persze, ha mind a 16000-en eltévedtek, sebaj, a 16000, az tizenhatezer:-D

Mert mi optimisták vagyunk.

 

 

Ugye?

wow. És megvan. Szuper.

Nos, akkor menjünk szépen sorban, azoknak akik nem ütik be passióból naponta a YouTube keresőjébe hogy masszafilm, egy kis (közel)múlt idézés. Videolinkeléssel karöltve.

Hamarosan. 

Védd a természetet! Szemetelj szerveset! Oszt bomoljatok:-D

Alvaíró vagyok. Pont.

Bronze csomag.  Nem, nem én írtam rosszul... Igazándiból hatalmas lendülettel ültem ide, hogy megosszam mélységes kiborulásomat, de ez önmagáért beszél. Bronze csomag.

Tulajdonképpen, lehet hogy nem is szörnyülködni kellene, hanem csupán észre kellene venni, hogy éppen az újmagyar nyelv születésének vagyunk tanúi. Ahol a csomag Bronze, a private Golde, az Autoe methale blekk, és az GPS naviddal telózni is lehet , nomeg Pinke a színe. Úgyhogy stílusosan csak annyit a végére:

Hi, és Pussyka mindenkinek! 

Csatlakozom Gergő kollégához és képernyőre vetem gondolataimat.

Ugyanis.

Az elmúlt hetekben, - hónapokban(!) - semmilyen formában nem vettem részt a masszafilm forgatásoktól pezsgő életében és emiatt igen csak gyötör a lelkiismeret - furdalás. (De még hogy.) Távollétem oka nem esik messze a filmezés világától, a közelmúltban ágyékig megmerítkeztem a Magyar Filmgyártás Valóságában, és e békalencsétől bűzös nyálkában meg is ragadtam, egy helyben szemlélve a körülöttem zajló eseményeket. Ne tessenek engem félreérteni, nem panasz ez, mert hát mégis csak közel voltam a tepertős pogácsáktól illatozó kemencéhez, csak egy harcsabajszú, joviális arcú parasztbácsi mindig rávert a kezemre furkósbottal, ha az omlós falatokhoz akartam nyúlni.  

Olyan kényelemben éreztem magam, mint Lajos királyunk a Csele patakban. (Csakhogy egy kicsit a mélyvíz hasonlatra/képre visszakacsintsak.)

Node elég a sirámokból. Rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb, tanulság is van a tarsolyomban, emberismeretem szintet lépett. Összegezve ez mind nyereség. Hát nem? Hát de. Decemberben, a DunaTV-n mindenki megcsodálhatja az eredményt.

 

Teccik ez a sötétes zug a net hálójában. Valahogy úgy érzem nekünk való. Végül is a burjánzást nem lehet a csűcson kezdeni.

Egyúttal, közlöm írni fogok. Noha ma már divat, én őszintém teszem, és ha valóban úgy fogok blogolni, mint ezelőtt... Akkor találkozunk 2-3 év múlva.:-D De remélem képes vagyok a változásra. És előbb utóbb a monológomból(később talán többől) párbeszéd(ek) válnak. Remélem:-D 

Höh. New look.

Elsőre ez is jobb megoldásnak tűnik, mint a billentyűzetre hajtott fejjel - sírás. Aztán majd szépen belebővítek. Úgy ám.  

Na tessék.

Nem, nem koncepció a távolban sírdogáló nyír / nyár /tölgyfa, a szigorúan nagypolgári öngyilkosságot sugalló libafoszöldben.

Így jár az ember, ha pórul jár. Volt egy kis szabadidőm, úgy gondoltam, hogy most megmutatom, hogy milyen faszagyerek vagyok és lecseréltem a blog sablonját, abban a hitben, hogy majd erkölcstelen módon szépen lassan lecserélgetem a színet és a képet. De nem, mert elvesztem a .rss és .png fájlok világában. Pedig jót akartam: egy kis megújulást, hogy szerény kis virtuális kivetülésünket ünnepi köntösbe bújtassam az új év alkalmából.

Most furdal a lelkiismeret, meg ilyesmi. De szépen fokozatosan fogom felszámolni a masszafilm nemzettestétől idegen elemeket. Így leszen.